A XXIX. Nyári Olimpiai Játékok Pekingben, augusztus 24-én hivatalosan is lezárult, a korábbi hagyományokhoz híven az ökölvívás fináléi az utolsó két versenynapon kerültek lebonyolításra, így az egész ötkarikás játékok egyik záróakkordja a szupernehézsúlyúak döntője volt.
Sajnos Magyarország nem volt érdekelt a döntőkben, miután Szellő Imre (81KG), az utolsó versenyben maradt ökölvívónk a negyeddöntőben 10:2-es pontozásos vereséget szenvedett az angol Tony Jeffries-től, így a pontszerző ötödik helyen végzett. Hiába vitte be az első találatot ő az angolnak, sajnos a szigetországinak tíz válasza volt rá.
Szellő néhány hónappal ezelőtt szoros mérkőzésen – akkor egy ponttal kapott ki – maradt alul az angollal szemben, sajnos a negyeddöntőben nem azt bokszolta, mint egy fordulóval korábban a venezuelai ellen, és bár a különbség azért túlzó, Jeffries győzelméhez nem férhetett kétség .Ezúttal Szellő Imre révén két olimpiai ponttal lett Magyarország gazdagabb.
Az olimpiai döntőkben végül a házigazda Kína, és Oroszország két-két aranyérmet szerzett, míg Thaiföld, Mongólia, Ukrajna, Dominikai Köztársaság, Kazahsztán, Nagy-Britannia, és Olaszország egyet-egyet, azaz összesen kilenc nemzet nyert olimpiai bajnoki címet ökölvívásban, amely egyedülálló az ötkarikás játékok történetében, és egyértelműen utal az erőviszonyok folyamatos kiegyenlítődésére.
A kínaiak 2001 óta, amikor elnyerték az olimpiai kandidálást, folyamatosan, és tudatosan építették fel a saját csapatukat, több üzbég és kazah edző segítette eleinte a munkát, és az edzőképzést. Ennek első eredménye, az igazi áttörés Zou Shiming öt évvel ezelőtti világbajnoki ezüstérme volt, amelyet Bangkokban nyert, majd egy évre rá már Kína első olimpiai érmese volt Athénban, és a fejlődés lemérhető volt abban is, hogy hat kínai szerzett jogot a részvételre. 2005-ben immáron hazai pályán, a mianjangi világbajnokságon országa első aranyérmét szerezte Zou Shiming, így ez az előretörés tudatos, építkező munka eredménye.
Oroszország annak ellenére, hogy az elmúlt négy éves olimpiai ciklust uralta, ezúttal csupán két olimpiai elsőséget, és három érmet szerzett, több korábban veretlen ökölvívójuk – Matvey Korobov, 75KG; Sergey Vodopyanov, 54KG; Albert Selimov, 57KG – szenvedett váratlan, de egyben kérdéses vereséget is még a selejtezők alatt. Aleksey Tishchenko (60KG) második olimpiai aranyérmét szerezte, Londonban, 2012-ben, befoghatja nagy elődeit – Papp László, Teofilo Stevenson, Felix Savon –, mivel még akkor is csak 28éves lesz.
A sportág nagyhatalmai közül Kazahsztán, és Thaiföld is begyűjtött egy-egy aranyérmet, mint ahogy az elmúlt ötkarikás játékokon mindig, míg Ukrajna Volodimir Klichko 1996-ban, szupernehézsúlyban szerzett első helye után ismét olimpiai bajnoki címnek örülhetett. Az aranyérmet a legfiatalabb pekingi győztes, a 20éves Vasyl Lomachenko szerezte.
A következő olimpia házigazdája, Nagy-Britannia remekül szerepelt, egy arany-, és két bronzéremmel utazhattak haza versenyzőik, amelyhez egyértelműen hozzájárult a kínaiakéhoz hasonló tudatos, fejlesztő munka. Csak Angliában több mint tízezer igazolt amatőr versenyző van, elmondható, hogy másodvirágzását éli a szigetországban a sportág.
Első alkalommal fordult elő 1968óta, hogy kubai versenyző nem állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Ehhez most sem voltak messze, hiszen négy ökölvívójuk jutott be a döntőkbe, de mivel mindannyian alulmaradtak, így aranyérem nélkül, de nyolc éremmel a tarsolyukban utazhattak haza. A karibi ország képviselői a csapatuk fiatalságára panaszkodtak, de az olimpián szerepelt válogatottjuk átlagéletkora (23,4év) nem jelentősen alacsonyabb a kazahokéhoz (24,3év) vagy az oroszokéhoz (25év) képest, míg az amerikaiak átlaga (20,4év) hagyományosan a mezőnyben a legkisebb.
Az Egyesült Államok nagyon közel volt ahhoz, hogy érem nélkül maradjon, a tavalyi világbajnokság két aranyérmese – Rau’Shee Warren, 51KG; Demetrius Andrade, 69KG – kiesett, a negyeddöntőkben végül csak a nehézsúlyú Deontay Wilder tudott győzni, így az amerikaiak egy bronzéremmel zárták az olimpiát.
Összességében elmondható, hogy az olimpiai versenyek magas színvonalon zajlottak a legjobbak részvételével, de sajnos a pontozás, illetve a bírók tevékenysége sok kívánnivalót hagyott maga után. Nem csoda, hogy ennek a negatív folyamatnak többen is hangot adtak, így a szövetség elnöke, dr. Csötönyi Sándor is. Balzsay Károly szövetségi kapitány hivatalosan is bejelentette, hogy folytatja a munkát.
Most pedig nézzük súlycsoportról súlycsoportra miképpen alakult is az olimpiai ökölvívó torna végjátéka, kezdjük a legkisebbekkel:
48KG:
A papírformának megfelelően a kétszeres világbajnok 27éves kínai Zou Shiming hazai pályán nem engedte ki a győzelmet a kezéből, a döntőben a mongol Purevdorj Serdamba ellen nem kellett nagyon megizzadnia, miután ellenfele a második menet elején vállsérülés miatt feladta a küzdelmet. Itt említeném meg, hogy a mongol ellen Bedák Pál 30:15-re győzött a három évvel ezelőtti világbajnokságon…A kínainak leginkább a második fordulóban kellett a továbbjutásért megharcolnia, a francia Nordine Oubaali ellen csak segédpontokkal győzött.
Olimpiai bajnok: Zou Shiming (Kína), 2. Purevdorj Serdamba (Mongólia), 3. Patrick Barnes (Írország) és Yampier Hernandez (Kuba); 5. Birzhan Zhakipov (Kazahsztán), Amnaj Ruenreong (Thaiföld), Paulo Carvalho (Brazília), Lukasz Maszczyk (Lengyelország).
51KG:
Alapvetően ebben a súlycsoportban sem született komoly meglepetés, a 33éves thaiföldi Somjit Jongjohor győzött, miután a világbajnok amerikai Rau’Shee Warren már az első fordulóban búcsúzott. A rutinos délkelet-ázsiai idén minden versenyét megnyerte, és az olimpiai bajnoki címmel pályafutása legnagyobb sikerét érte el. A döntőben a 30éves kubai Andry Laffita ellen nem volt nehéz dolga, nagy fölénnyel, nagy könnyedséggel győzött, a mérkőzés végén már csak játszott a ringben. Jongjohor a győzelmét az idős thaiföldi uralkodónak, Bhumibol Adulyadej tiszteletére ajánlotta. Ebben a súlycsoportban a tavalyi világbajnoksághoz hasonlóan az olasz Vincenzo Picardi szerezte meg az egyik bronzérmet ugyanolyan szerencsés sorsolás mellett, mint egy évvel korábban.
Olimpiai bajnok: Somjit Jongjohor (Thaiföld), 2. Andry Laffita (Kuba), 3. Vincenzo Picardi (Olaszország) és Georgiy Balakshin (Oroszország); 5. Jitender Kumar (India), McWilliams Arroyo (Puerto Rico), Anvar Yunusov (Tádzsikisztán), Walid Cherif (Tunézia).
54KG:
A kategória legnagyobb esélyese, az orosz Sergey Vodopyanov elég korán búcsúzott a küzdelmektől, így a tavalyi világbajnokság ezüstérmese, a 23éves mongol Enkhbat Badar-Uugan kihasználta a lehetőséget, és olimpiai bajnok lett. A döntőben a kubai Yankiel Leon ellen meggyőző küzdelemben aratott történelmi sikert, megszerezve Mongólia történetének első ökölvívó olimpiai aranyát. A két bronzérmes hatalmas meglepetésre a rutinos mauritiusi Bruno Julie, és a moldáv Veaceslav Gojan lett, aki az első európai kvalifikációs versenyen éppen a magyar Oltványi Dávidot búcsúztatta.
Olimpiai bajnok: Enkhbat Badar-Uugan (Mongólia), 2. Yankiel Leon (Kuba), 3. Bruno Julie (Mauritius) és Veaceslav Gojan (Moldova); 5. Khumiso Ikgopoleng (Botswana), Akhil Kumar (India), Hector Manzanilla (Venezuela), Worapoj Petchkoom (Thaiföld).
57KG:
Ebben a súlycsoportban a tavalyi világbajnokság két finalistája, a 20éves ukrán Vasyl Lomachenko, és a 22éves dagesztáni orosz Albert Selimov már az első fordulóban összekerült egymással. Ezúttal a fiatalabb, dinamikusabb ukrán győzött, és ezután egészen az olimpiai aranyig meg sem állt. Győzelme folyamatos fejlődését látva közel papírformának nevezhető, és képességei alapján – ha nem megy el profinak – még több komoly sikert érhet el. A döntőben a francia Khedafi Djelkhir egy menetet sem bírt végig ellene, 9:1-es ukrán vezetésnél a mérkőzésvezető harmadjára számolt a francia versenyzőre, amely a szabályok értelmében a küzdelem végét is jelentette. Az egyik harmadik helyet a török Yakup Kilic szerezte meg, helyzete hasonló az 51kilós olasz Vincenzo Picardiéhoz, második alkalommal kapott komoly esélyt a sorsolás kegyéből.
Olimpiai bajnok: Vasyl Lomachenko (Ukrajna), 2. Khedafi Djelkhir (Franciaország), 3. Yakup Kilic (Törökország) és Shakhin Imranov (Azerbajdzsán); 5. Li Yang (Kína), Abdelkader Chadi (Algéria), Idel Torriente (Kuba), Arturo Santos (Mexikó).
60KG:
A súlycsoport három klasszisa közül a világbajnok angol Frankie Gavin nem tudta hozni a súlyát, már a mérlegeléshez sem állt oda, míg a korábbi kubai világelső Yordenis Ugas meglepetésre az elődöntőben búcsúzott, így a nevető harmadik az olimpiai címvédő 24éves orosz Aleksey Tishchenko lett, aki második ötkarikás aranyát gyűjthette be. A döntőben a francia meglepetésember, a színesbőrű Daouda Sow ellen magabiztosan győzött pontozással, végül egyik nagy riválisával sem találkozott.
Olimpiai bajnok: Aleksey Tishchenko (Oroszország), 2. Daouda Sow (Franciaország), 3. Hrachik Javakhyan (Örményország) és Yordenis Ugas (Kuba); 5. Hu Qing (Kína), Darley Perez (Kolumbia), Baik Jong Sub (Koreai Köztársaság), Georgian Popescu (Románia).
64KG:
Az olimpia egyik legnagyobb meglepetése volt a negyeddöntőben a kétszeres világbajnok kazah Serik Sapiyev erősen vitatott veresége. Legyőzője az olimpiai címvédő thaiföldi Manus Boonjumnong ennek ellenére nem tudta megvédeni Athénban szerzett első helyét, mert azok után, hogy az elődöntőben is vitatott mérkőzésen győzött a kubai Rosniel Iglesias ellen, a döntőben a 25éves dominikai Felix Manuel Diaz nem kis meglepetésre megállította, és országa első ökölvívó olimpiai aranyát nyerte. Diaz a döntőben egyértelműen jobb volt a thaiföldi címvédőnél, és a végére meglehetősen nagy pontkülönbséggel győzött, köszönhetően a félelmetes harmadik menetének, amelyet 8:1-re nyert meg.
Olimpiai bajnok: Felix Manuel Diaz (Dominikai Köztársaság), 2. Manus Boonjumnong (Thaiföld), 3. Alexis Vastine (Franciaország) és Rosniel Iglesias (Kuba); 5. Morteza Sepahvandi (Irán), Serik Sapiyev (Kazahsztán), Uranchimeg Munkherdene (Mongólia), Gennadiy Kovalyov (Oroszország).
69KG:
Az aktuális világbajnok amerikai Demetrius Andrade volt az olimpia legnagyobb esélyese, de a negyeddöntőben váratlan vereséget szenvedett a dél-koreai Kim Jung Joo ellenében. A hazai ringben versenyző kínai Hanati Silamu ölébe komoly lehetőség hullott, de ő sem tudott élni vele, az elődöntőben szenvedett vereséget. A döntőben végül igen nagy pontkülönbséggel a 27éves Ázsia Játékok győztes kazah Bakhyt Sarsekbayev diadalmaskodott kubai ellenfele fölött, ezzel folytatta országa hagyományait, mivel négy évvel korábban a szintén kazah Bakhtiyar Artayev győzött váltósúlyban.
Olimpiai bajnok: Bakhyt Sarsekbayev (Kazahsztán), 2. Carlos Banteur (Kuba), 3. Kim Jung Joo (Koreai Köztársaság) és Hanati Silamu (Kína); 5. Dilshod Mahmudov (Üzbegisztán), Taureano Johnson (Bahama-szigetek), Demetrius Andrade (Egyesült Államok), Hossam Bakr Abdin (Egyiptom).
75KG:
Az olimpiai játékok legnagyobb meglepetése volt az orosz Matvey Korobov kiesése a második fordulóban, hiszen utoljára öt évvel korábban kapott ki. Akkor és most is kazah bokszoló győzte le, ennek ellenére legyőzője az athéni olimpiai bajnok Bakhtiyar Artayev még érmet sem szerzett, miután a negyeddöntőkben alaposan borult a papírforma, és a négy esélytelenebb ökölvívó jutott be az elődöntőkbe. A fináléban a 22éves angol James Degale egy sorozatos szabálytalanságokkal tarkított csúnya összecsapáson győzte le kubai ellenfelét egy szoros mérkőzésen. Ha a mérkőzésvezető egy kicsit határozottabb, akkor még akár le is léptethették volna az angol versenyzőt.
Olimpiai bajnok: James Degale (Nagy-Britannia), 2. Emilio Correa (Kuba), 3. Darren Sutherland (Írország) és Vijender Mahimal Singh (India); 5. Carlos Gongora (Ecuador), Bakhtiyar Artayev (Kazahsztán), Elshod Rasulov (Üzbegisztán), Alfonso Blanco (Venezuela).
81KG:
A félnehézsúlyúaknál igazi csillaghullás volt, az előző világbajnokság két finalistája, az aranyérmes üzbég Abbos Atayev és az orosz Artur Beterbiyev már a selejtezőkben kiesett, akárcsak a további esélyesek közül a litván Daugirdas Semiotas, a horvát Mario Sivolija, a kolumbiai Eleider Alvarez, és a Puerto Ricó-i Carlos Negron is. Ezek után a hazai ringben bokszoló 26éves Zhang Xiaoping – az idei Ahmet Cömert torna győztese – szerezte meg az olimpiai aranyérmet, miután a döntőben az ír Kenneth Egan ellen pontozással győzött. Az elődöntőben viszont csak segédpontokkal múlta felül a 21éves kazah Yerkebulan Shinaliyevet egy erősen vitatható pontozás mellett. A negyeddöntőkben történt egy rendkívül érdekes, és ritka eset, a tádzsik Djakhon Kurbanov megharapta ellenfele, a kazah Shinaliyev vállát, így a mérkőzésvezető leléptette a tádzsik versenyzőt. A dolog pikantériája, hogy egy évvel korábban a chicagói világbajnokságon is találkoztak, és akkor is leléptették a tádzsik ökölvívót sorozatos szabálytalanságok miatt.
Olimpiai bajnok: Zhang Xiaoping (Kína), 2. Kenneth Egan (Írország), 3. Yerkebulan Shinaliyev (Kazahsztán) és Tony Jeffries (Nagy-Britannia); 5. Abdelhafid Benchebla (Algéria), Washington Luis Silva (Brazília), Djakhon Kurbanov (Tádzsikisztán), Szellő Imre (Magyarország).
91KG:
A nehézsúlyúaknál megismétlődött a tavalyi chicagói világbajnokság döntője, csak ezúttal éppen ellenkező előjellel, a 25éves orosz Rakhim Chakhiyev diadalmaskodott az olasz Clemente Russo fölött egy rendkívül kiegyensúlyozott mérkőzésen. Akár fordított eredmény is születhetett volna. Az olasz ökölvívó ennek hatására bejelentette, hogy még nem áll profinak, és Londonban megpróbálja megszerezni az olimpiai aranyérmet. Nagy tettet hajtott végre – igaz elég könnyű ágon került az elődöntőbe – bronzérmével az amerikai Deontay Wilder, aki mindössze három éve bokszol versenyszerűen.
Olimpiai bajnok: Rakhim Chakhiyev (Oroszország), 2. Clemente Russo (Olaszország), 3. Osmay Acosta (Kuba) és Deontay Wilder (Egyesült Államok); 5. John Mickael M’Bumba (Franciaország), Helias Pavlidis (Görögország), Oleksandr Usyk (Ukrajna), Mohamed Arjaoui (Marokkó).
+91KG:
A szupernehézsúlyú mezőnyben a papírformának megfelelően a 28éves olasz Roberto Cammarelle győzött, miután legnagyobb ellenfelei közül az orosz Islam Timurziyev és a kubai Roberto Alfonso már az első fordulóban búcsúzott. A döntőbe az idén rendkívül jó formát mutató világbajnoki bronzérmes kínai Zhang Zhilei jutott, de Cammarelle ellen nem volt túl sok esélye, az olasz a negyedik menetben nagy pontelőnynél kiütötte őt, így megérdemelten lett olimpiai bajnok.
Olimpiai bajnok: Roberto Cammarelle (Olaszország), 2. Zhang Zhilei (Kína), 3. David Price (Nagy-Britannia) és Vyacheslav Glazkov (Ukrajna); 5. Newfel Ouatah (Algéria), Oscar Rivas (Kolumbia), Ruslan Myrsatayev (Kazahsztán), Jaroslavas Jaksto (Litvánia).
Kincses Tibor
Fotzó:Kincses Tibor archivuma